AQL-szintek magyarázata: 2,5, mintavétel és számszerű példák

Az AQL az elfogadható minőségi határértéket (Acceptable Quality Limit) jelenti. A szám a hibás darabok százalékában fejeződik ki. Egy AQL 2,5 szint tehát 2,5% hibahatárt határoz meg az ellenőrzött mintában. Ez a küszöb egy egyszerű kérdésre ad választ: a tételt el kell fogadni vagy el kell utasítani az ellenőrzés után?

A szabály az ISO 2859-1 szabványból származik, amely a minősítő ellenőrzések mintavételére vonatkozik. Az amerikai megfelelője az ANSI/ASQ Z1.4 szabvány. Kínában a gyárak gyakran a GB/T 2828.1 nemzeti megfelelőt használják, amely ugyanazt a számítási elvet követi. A Guangzhouban működő sinofón csapatunk ezekre a referenciákra támaszkodik a küszöbértékek megállapításakor egy gyárral, helyi nyelven, értelmezési lehetőség nélkül.

Három paraméter határozza meg a mintát: a tétel mérete, az ellenőrzési szint és a választott AQL. Az általános II. ellenőrzési szint az alapértelmezett a szabvány szerint. Az I. és III. szint is létezik: az első enyhíti, a második szigorítja az ellenőrzést. A választott szinttől függően a kódbetűk táblázata A-tól R-ig terjed: minél tovább halad a betű, annál nagyobb a minta.

A gyakorlatban a tétel méretét és az ellenőrzési szintet keresztezzük: ez ad egy kódbetűt. Ez a betű egy mintamérethez vezet. Ennek a méretnek az AQL-lel való keresztezése két számot ad: elfogadási és elutasítási számot, Ac és Re jelöléssel. Ha a minta legfeljebb Ac hibát tartalmaz, a tétel átmegy. Ha eléri Re-t, elutasításra kerül.

Vegyünk egy 3 200 darabos tételt, amelyet általános II. ellenőrzési szinten vizsgálnak. A táblázat K betűt és 125 darabos mintát ad. 1,0 AQL esetén a tételt legfeljebb 3 hiba esetén fogadják el, a 4. hibától elutasítják. 2,5 AQL esetén 7 hibáig elfogadják, a 8. hibától elutasítják. 4,0 AQL esetén 10 hibáig átmegy, a 11. hibától elutasításra kerül.

Hasonlítsa össze egy 150 darabos kisebb tétellel. Az F betű 20 darabos mintát ír elő. 2,5 AQL esetén legfeljebb 1 hibáig fogadnak el, és a 2. hibától elutasítanak. A tételt kevesebb darabon ellenőrzik, de a mozgástér szűkül: minden számított hiba nagyobb súllyal esik latba. Mindkét esetben csak a mennyiség töredékét vizsgáljuk: a nagy tétel kb. 4%-át, a kicsi kb. 13%-át.

Az ISO 2859-1 nem határoz meg hibakategóriákat. A kritikus, főbb és kisebb hibák közötti felosztás a minőségellenőrzési iparág konvenciója. A 0 · 2,5 · 4,0 hármas a sourcing nagy részében elterjedt: nulla tolerancia a kritikusra, 2,5 a főbbre, 4,0 a kisebbre. Ezek az értékek kiindulópontok maradnak, nem szabályozási kötelezettségek.

A kritikus hiba a biztonságot vagy a szabályozást érinti: éles él, rosszul szigetelt kábel, hiányzó kötelező jelölés. Már egyetlen példány is elegendő a tétel elutasításához. A főbb hiba miatt a termék nehezen eladható vagy nem felel meg a műszaki leírásnak: nyitott varrás, tűrésen kívüli méret, hibás funkció. A kisebb hiba a kidolgozásra vonatkozik: apró szakadás, eltolódott nyomás, színárnyalat. Ezeket a meghatározásokat konkrét példákkal együtt az ellenőrzés előtt le kell írni.

Egy elfogadott tétel nem tökéletes tétel. Vegyük újra a 3 200 darabos tételt 2,5 AQL-lel: egy olyan tétel, amely körülbelül 2% hibás darabot tartalmaz, azaz kb. hatvan darabot, jó eséllyel átmegy. Az AQL tehát nem minőségi ígéret, sem hibafelső határ. Ez egy egyensúlyi pont két kockázat között: a szállítóé, aki egy jó tételt lát elutasítva a mintavétel szerencsétlensége miatt, és a vevőé, aki egy rossz tételt lát elfogadva.

A szabvány átváltási szabályokat ír elő: ha öt egymást követő tételből kettőt elutasítanak az első ellenőrzésen, az ellenőrzés szigorított módba lép, magasabb követelményekkel. Egy másik, kevésbé technikai korlát: az eredmény függ a hibameghatározások pontosságától és az ellenőr szemétől. Ugyanazon tétel két ellenőrzése eltérő következtetésekre juthat, ha a műszaki leírás homályos.

A szinteket nem az ellenőrzés napján választják ki. A termék felhasználásától, a piac szabályozási követelményeitől, az értékesítési csatornától és az ügyfelek érzékenységétől függenek. A kisgyermekeknek szánt játékot nem úgy kell kezelni, mint egy dekorációs tárgyat: a kritikus osztály olyan hibákat fogad el, amelyeket egy felnőtt vevő észre sem venne.

Írja be az AQL küszöbértékeket és a hibadefiníciókat a műszaki leírásba, a pro forma számlába vagy a beszerzési szerződésbe. Tüntesse fel a szabványt és az ellenőrzési szintet: ISO 2859-1, II. általános szint. Ugyanezt a dokumentumot küldje el a gyárnak és az ellenőrnek. Ez a papír elkerüli az utólagos vitákat, amikor az áru már megtermelt, és sürget az idő.

A bróker- és sourcing házunk egy Kantonban (Guangzhou) székelő sinofón csapattal dolgozik. Ez a csapat a gyártás megkezdése előtt, helyi nyelven határozza meg az AQL küszöbértékeket és a hibadefiníciókat a gyárral. Ezután megszervezzük a berakodás előtti ellenőrzést, majd Önnel együtt átnézzük az egyes jelentéseket: hibák száma, osztályonkénti megoszlás, elfogadási vagy elutasítási döntés.

A legtöbb esetben nem fizet díjakat: Ön megnyit egy aktát, mi tárgyaljuk az árut Ön helyett, és jutalékot veszünk fel a gyári értékéből.